Hóbortos hétvége II. (Quakes)

Szóval ott tartottam h október utolsó hétvégéjén két koncertünk is volt, az első a Yellow Spots IV. születésnapi partyján, a másik pedig október 28-án a legendás amerikai Quakes zenekar társaságában az Amigo Bárban. Az Amigo-ban korábban soha nem játszottunk és nagyon jól éreztük magunkat, kiváló volt a hangosítás és a Quakes is remek volt. A koncert közben kimentem sörért és eközben megint egy igen hosszú csocsócsatába csöppentem, először Shakey Sue-val, majd Mrs Wolfman-nel együtt nyertük a meccseket. Volt egy srác akinek a sörét és a cigijét is levertem amikor az asztal egyik oldalát a kapunk felől felemeltem gólszerzés céljából - ezért utólag is elnézést kérnék. Az egész sztori kicsit arra emlékeztetett, amikor a Spots-szal játszottunk Dorogon és a többiek felháborodására nem tudtuk időben elkezdeni a koncertünket, mert leragadtam a helyi fiatalokkal vívott gigantikus csocsócsatában, a különbség csak annyi, h most meg lekéstem jó pár számot a Quakes-ből.


A koncert után szóba elegyedtünk Paul-lal, aki elújságolta h igencsak fáradt a sűrű turnéprogram okán, én felemlegettem neki h mekkora flash lehetett anno a Klub Foot-ban játszani, végül a delay pedálokról cseréltünk eszmét. Sikerült összehozni egy közös képet is Szifonnal és a wreckingtől felfrissült Szabival és Bencével együtt; nagy köszönet annak az ismeretlen lánynak, aki a fotót elkészítette és utána még el is küldte nekünk!

Közös fellépés a Quakes-szel októberben (UPDATED)

Múlt szerdán éppen szállok be a taxiba útban a TűzTate felé, ahol aznap este játszottunk, mikor kapok egy sms-t AtiEdge barátomtól (a taxis kicsit furcsán nézett, mikor egy eltorzult halálsikolyt hallott felcsendülni a zsebemből, ami nálam azt jelzi, hogy szöveges üzenet érkezett), hogy lenne-e kedvünk játszani október végén az Amigóban a Silver Shine-nal és a Quakes-szel. Sokat nem gondolkodtunk a dolgon, a meghívást nagy köszönettel nyugtáztuk és elfogadtuk. Jó kis buli lesz, az biztos ...

Miközben a választ írtam, bevillant, amikor kb 1990-ben István barátom jóvoltából megismertem az együttest - egy Klub Foot koncertről készült videófelvételen keresztül. Ha fogalmazhatok így, a srácoknak még a Klingonz akkori csörömpölésén is sikerült túltenniük, a lényeg szemlátomást az volt, h hogy álljon és milyen színes legyen a hajuk. Azt még a zenekar is elismeri saját biográfiájában, h az igazi probléma az elején az volt, hogy nem igazán tudtak játszani a hangszereiken. Nos, igen.

Aztán jó időre szem elől is tévesztettem a zenekart, mígnem kb. egy fél éve a már említett István barátomtól azt hallottam, hogy a Quakes tagjai időközben többször is kicserélődtek, és nem utolsósorban megtanultak zenélni, és mostanában egész jó kis rockabilly muzsikát küldenek. Pár hónappal később aztán hallottam is egy újabb lemezüket, és valóban szignifikáns a különbség a korábbiakhoz képest. Mivel koncerten még nem láttam őket, várom a közös bulit, és hát olyan zenekarral még nem játszottunk együtt, aki már a legendás londoni Klub Foot-ban is fellépett ...

A Quakes egyébként 1986-ban alakult, 1987-ben "csináltak egy Stray Cats-t", vagyis mindenüket pénzzé tették és átköltöztek Angliába. Ahogy kell, spagettin, lekváron és mogyoróvajon tengődtek egy foglalt házban kelet-Londonban, és mivel annyi eszük nem volt, hogy munka után nézzenek, folyamatosan egymás idegeire mentek, persze azért néha számokat is írtak. Közben kijött az első lemez és 1988-ban kisebb London körüli koncertek után nem akármilyen társaságban (Demented Are Go, Coffin Nails, Frantic Flintstones) már a Klub Foot-ban is csörömpölhettek a Clarendon hotel báltermében összezsúfolódott kiváló és lelkes elsőgenerációs psychobilly közönségnek. Mivel nem volt zseton az első lemezt követő turnéra, a zenekar egy része hazaköltözött, aztán fel is oszlott. A gitáros Paul Roman egy ideig a Demented Are Go-val turnézott, aztán 1989-ben hazatakarodott és újra megcsinálta a Quakes-t. Akit érdekel a zenekar további története, amelyet folyamatos tagcserék jellemeztek, az elolvashatja itt.

2007-ben mindenesetre kiadtak egy lemezt, a Quiff Rock-ot (ami csak egy újrakiadása a '96-os lemeznek, 8 bónusz számmal, amiket olyan '94 környékén rögzítettek), és talán nem tévedek nagyot, ha megkockáztatom, hogy a budapesti koncerten a zenekar ezen legutóbbi korongjáról is felcsendül majd egy-két dolgozat ...

Közben egy barátomnak beszereztem a Quiff Rock-ot a zenekar weboldaláról (a cd-t egy Quakes fésű és egy Stick to your guns! matrica kíséretében maga Paul Roman postázta), amit egy-két számtól eltekintve kiválóra értékelek. Van pár tippem, hogy melyik számra lesz kurva nagy wrecking a színpad előtt, ha felhangzik majd :)