Paris = vinyl heaven

A hétvégén Orsiékkal Párizsban voltunk és a szokásos programok mellett természetesen szakítottam egy fél napot az alternatív lemezboltok meglátogatására psychobilly bakelit-gyűjteményem gazdagítása céljából. Bár az utóbbi években már inkább az eBay-en szerzem be ezeket a dolgokat, azért az egészen más érzés, mikor 100 db lemez átlapozgatása során az ember ráakad egy gyöngyszemre. Előtte itthon már megfelelő kutatómunkát végeztem, és találtam is egy oldalt, ahol az összes franciaországi vinyl-bolt címe fel volt sorolva. Plusz párizsi cimborám Olivier is segített, aki szintén végzett némi közvéleménykutatást francia psychobilly körökben, így aztán többek között Banane Metalik és Turbobilly tagok személyes ajánlásai révén el is jutottam három boltba (köszi Ced és JPax!).

Elöljáróban talán érdemes elmondanom, hogy míg a 90-es évek elején még a nagyobb, kommerciális ízlésvilágú zenehallgatók igényeinek kiszolgálására berendezkedett lemezboltokban (Virgin, HMV stb) is könnyedén talált az ember psychobilly albumokat, mára a helyzet gyökeresen megváltozott. 1992-ben például Barcelonában egy egész utca volt tele lemezboltokkal, ahol akkor csak pénzhiány miatt vásároltam mindössze 5 lemezt, addig ugyanoda 2005-ben visszatérve már csak elvétve találtam psychobilly lemezeket, és mindössze egy leárazott Stray Cats lemezt sikerült újítanom, amit aztán abszintozás után sikerült is lehánynom, még szerencse h rajta volt a fólia. Ugyanez a helyzet Londonban is - ahol egykor még a Virgin Megastore-ban a Demented Are Go!, Frantic Flintstones és Meteors cd-k még a mainstream cd-kkel egy helyen voltam tömegével, ma itt már alig találni hasonló cuccokat. Szerencsére azért Londonban is vannak jó helyek mint pl az All Ages Records.

Hát ehhez képest Párizstól sem vártam sokkal többet, de már az első helyen (Monster Melodies) dobtam egy hátast, ugyanis egy önálló, a psychobilly műfajnak dedikált boxban kb egy méternyi psychobilly bakelitet találtam, igaz, nevetségesen magas árakon, így itt csak egy Guana Batz lemezt vettem. A La Silence de la Rue-ban már találtam faszányos Hasil Adkins, Brian Setzer és surf lemezeket is, de az igazi meglepetés a Born Bad Exotica-ban ért, ahol régi de újszerű állapotban lévő bakeliteket is találtam ráadásul kurva jó áron, így pl. a Krewmen 1990-es Power c. albumát, a Mad Sin 1988-as Chills & Thrills lemezét, de vettem még ezen kívül Demented Are Go, Bloodshot Bill és a miheztartás végett egy Meteors nagylemezt is. Ráadásul a boltból kifelé jövet megláttam a fent szereplő szórólapot is, és mivel a tavalyi Fly To The Moon fesztiválról lemaradtam, Orsival elmentünk és megnéztük a Staggers-t a La Mecanique-ban, ahol kurva nagy tömeg zsúfolódott össze kis helyen.

Egyébként Párizsban elég drága a sör, és ami kifejezettem idegesített, h több olyan hely is volt, ahol egy sörért konkrétan annyit fizettem, mint a Guana Batz lemezért ... Ettől eltekintve mindenkinek csak ajánlani tudom a várost, az obligát látnivalók mellett lehet ücsörögni pl a Luxemburg-kertben, ami annak idején Szabó Dezső egyik kedvenc olvasgatóhelye volt.

Magaskultúra I.

Először jelentkezik a Magaskultúra rovat, aminek apropója h más embertársaikhoz hasonlóan a zenekar tagjai is néznek tv-t, járnak moziba, színházba, koncertekre, vásárolnak és hallgatnak sok zenét, könyvet és mindezekről véleményt is formálnak, mint pl. most én a legutóbb/jelenleg általam olvasott könyvekről.

The Cramps: A Short History of Rock'n'Roll Psychosis

Dick Porter nem kevesebbre vállalkozott, mint h történeti áttekintést készítsen az utóbbi három évtized egyik - ha nem a - legizgalmasabb és legzseniálisabb zenekaráról, a Cramps-ről. Hatalmas sztorik vannak a könyvben, kezdve ott h egyszer Lux Interior felvett egy elmebeteg kurvának kinéző forrónadrágos stoppost valami egyetemi campuson, aki aztán Posion Ivy néven lett ismert vagy amikor nem volt megfelelő mennyiségű acid-juk, mindkét szemükkel erősen koncentrálva a homlokukat nézték és így kerültek bódult állapotba stb stb - aki szereti a zenekart, annak kötelező olvasmány! A kiadványt eredeti koncertplakátok, fotók, és Lux-szal és Ivy-val készült interjúk is színesítik. Nem olcsó, én is az Ebay-en vettem meg féláron.

Deathrow: The Chronicles of Psychobilly

A psychobilly és a fanzine kultúra ugyebár egyaránt Angliából indult. A 90-es évek elejétől kb 2000-ig működött ott egy remek, negyedévente megjelenő fanzine Deathrow címen, amit a Sharks együttesből is ismert Alan Wilson szerkesztett. A fanzine ismertségére jellemző, h volt olyan kiadvány, amely 5000 példányban kelt el. Psychobilly koncertbeszámolók, hírek, pletykák, fotók, zenekarok történetei stb - az Internet elterjedése előtt azért lássuk be, nehezebb volt mindezekhez hozzájutni. Alan barátunk kiváló munkát végzett az évek során a psychobilly történések dokumentálása terén, csak hát az eredeti kiadványok ma már nem kaphatóak, és ha fel is bukkannak valahol, akkor is az eredeti ár ötvenszeresét kell kicsengetnünk érte. Szerencsére Alan is felismerte h ez így nem mehet tovább, és meggyőzte a psychobilly iránti kötődéséről ismert Cherry Red könyvkiadó részlegét, h adják ki az összes megjelent fanzine-t (38 db!) egy könyv formájában. A könyv végül tavaly októberben jelent meg. Én most vettem meg, és nagyon tetszik, pont tegnap éjszaka olvastam el a Frantic Flintstones és a Restless zenekar történetét, meg egy P. Paul Fenech interjút, amiben a Meteors frontembere - többek között - az In Heaven stúdió működésének tapasztalatairól vall, illetve beszámol arról, h szerinte az igazi psychobilly sound titka a Fender Stratocaster gitár (ebből Pál kb 34-gyel rendelkezik) kiegészítve a megfelelő Marshall erősítővel. További sztorik a Demented Are Go!, Batmobile, Frenzy, Mad Sin stb zenekarokról - ezt a könyvet is csak ajánlani tudom.

Nyilvántartottak

Gergő barátomtól kaptam kölcsön a Nyilvántartottak c. könyvet, ami a 70-es, 80-as évek magyar rockjának megfigyeltjeiről és a megfigyelőkről szól a III/III-as ügyosztály kutatható aktáinak feldolgozásán keresztül. A könyv részletesen taglalja a legendás CPg zenekar megfigyelésének és meghurcoltatásának történetét, tartalmazza a zenekar tagjainak a büntetőeljárás során tett vallomásait is eredeti fotókkal és olyan sztorikkal kiegészítve, amelyek sehol máshol nem olvashatóak. Van ezen kívül a könyvben egy hosszú fejezet a magyarországi bőrfejűmozgalom kialakulásáról is fotókkal, rendőrsági jegyzőkönyvekkel és a Mos-oi együttes tagjainak személyes visszaemlékezéseivel. Akit érdekel a magyarországi zenei szubkultúrák kialakulásának története, annak mindenképpen érdemes elolvasni ezt a könyvet.